Grado PS1000e high end fejhallgató teszt
A tökéletesség ára
2016. április 25., hétfő, 09:45
Grado audio hifi fejhallgató PS1000 high end hifi fejhallgató Grado fejhallgató fejhallgató teszt high end fejhallgató Grado fejhallgató teszt hifi fejhallgató teszt high end fejhallgató teszt
Nem mondhatjuk, hogy unalmas az élet szerkesztőségünkben. Hétről hétre kapunk tesztelésre olyan fejhallgatókat, melyek bolygónk leginkább kifinomult és persze legdrágább típusai. A Grado PS1000e a jelenlegi rekorder, minden eddig általunk kipróbált füles között. Azonban a maximalizmus kétélű fegyver, a tökéletességre törekvés a hangreprodukció területén pedig nagyon képlékeny fogalom, és ez az eszköz meg is magyarázza, hogy miért.
Régi gyökerek, zamatos termés
A brooklyni székhelyű Grado évtizedek óta konzervatív gyártáspolitikát követ, melynek eredményeként mai napig házon belül, családi vállalkozásként üzemel. "Belépő" típusai közül kettőhöz (SR80e és SR125) már nekünk is volt szerencsénk, mindkettejük pozitív véleményt zsebelt be, és különc megjelenésük mellett hamisíthatatlan audiofil teljesítményt produkáltak. Remekül szóltak, sokkal jobban, mint amire számítottunk. A jéghegy csúcsán túl vagyunk.
A PS1000e a cég aktuális csúcsmodellje, 2009. március óta van forgalomban. Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy ugyanebben az évben látott napvilágot egy másik cég csúcsmodellje is. Hét év alatt szép lassan gyökeret vert a fejhallgató a legjobbak számára elkülönített trófeacsarnokban. Nagyon sokan úgy hivatkoznak rá, mint a Földön fellelhető, egyik legjobb hangminőségű fülesre. Ettől függetlenül minket jócskán meglepett, amikor megtudtuk, hogy Magyarországon is kapható a PS1000.
Nem mintha szűkölködnénk high end hifi termékek kínálatában, sőt. Csakhogy a fejhallgatók világa kicsit más terület, több okból is. Egyrészt, a hangalakkal szemben egy fejhallgató csak egy embernek enged "bejutást" a zenébe. Másrészről vannak nagyon kedvezően árazott, középkategóriás, és viszonylag vaskos árcédulával ellátott fülesek... aztán van a Grado PS1000e. A profik és maximalista vájtfülűek igényeire szabott, élvonalbeli teljesítményért jelen esetben akkora összeget (699 990 Ft) kell fizetnünk, mint egy használt autóért. Jó, ennyiért talán nem kapunk Mercedes-t, de az biztos, hogy lesz benne kormány és alatta négy kerék.
Az előbb leírtak fejében tehát nehéz megítélni, hogy mennyire dönt valaki racionálisan akkor, amikor a PS1000-et vásárolja meg. A terméket és annak szériáját professzionális jelzővel illette a cég, melyből sejthető, hogy csak részben szolgál zenehallgatásra, egyébiránt hangmérnökök is hasznosíthatják képességeit. Jelen esetben, amiért fizetünk, az az elméletileg hiteles és betonstabil referenciát képviselő hang, amit nyújt, és mivel nincs két egyforma fejhallgató, ezért nincs is más olyan termék, ami pontosan úgy szólna, mint a PS1000. A brooklyni manufaktúra mérnökei valami újat hoztak létre, ami elmondásuk szerint jobb lett minden addig általuk kreált megoldáshoz képest. Alighanem ezért tartottak indokoltnak olyan árcédulát aggatni a termékre, amit korábban (ők, és más, ugyancsak régóta létező fejhallgatós nevek) még nem vettek célba.
Persze, ahogy Einstein is mondta, minden relatív. Vannak olyan komplett hifi rendszerek, melyeknek végösszege egy családi ház árával vetekszik. És ha a ma elérhető, ugyancsak élvonalbelinek titulált stúdió monitorok darabárát nézzük, nos, náluk is gyakorta felkúszik a számla vége hét számjegyig. Úgyhogy most le is zárjuk a PS1000 financiális hátteréről indított gondolatköröket és térjünk inkább a lényegre!
Kicsomagolás
A Grado fennállása óta nemigen változott termékeinek külleme és csomagolása, ezért aki vonzalmat érez a retró hangulatot keltő műszaki berendezések iránt, az hamar megkedvelheti a PS1000-et. A fejhallgató egy fehér kartondobozban érkezett hozzánk, melyben formára vágott, szürke szivacságy védelmezte őt. Nem applikáltak giccses selyempárnákat köré, nem bújtatták nejlon rétegek alá, csak néhány gumival rögzített szivacsdarabot kellett róla lehámoznunk, és máris kézbe vehettük. Egyébiránt a füles mellé egy kb. 3 méteres hosszabbító kábelt, valamint 6,3/3,5 mm-es Jack adaptert is rejtett a csomag.
Az első benyomásokat az eszköz rendkívüli, kb. 650 grammos tömege alapozta meg. A referencia fejhallgatók általában feleekkora súlyúak, mindjárt kifejtjük, hogy miért lett ilyen vaskos a PS1000. A doboz tetejében találtunk egy rövid közleményt is, melyen fényképpel kiegészülve, tömören, ugyanakkor barátságosan ünnepélyes hangnemben ismertették a Grado 60 éves fennállását, illetve a név mögött álló személyeket.
Küllem, komfort, használat
Ahogy képek alapján is sejthető, a PS1000e domináns jelenség. Viszonylag vékony fejpántja párnázás nélküli. A fémlemezen valódi bőr található, ugyanakkor a pánt és a hangszórókamrák közti illesztés műanyag. A membránokat tartalmazó, krómozott gyűrűk tömör alumíniumból készültek, legbelül pedig mahagóni fából vágott henger fogja közre a hangkeltő felületet. Így rendkívüli szilárdságot és akusztikai semlegességet tudtak megvalósítani a Grado mérnökei, ezáltal - elmondásuk szerint - a készülékház semmilyen mértékben nem torzítja vagy színezi a hangszórók teljesítményét.
Az összkép egyszerre puritán és tekintélyparancsoló. A hangszórókamrára egy hatalmas, tölcséresen mélyített szivacsgyűrűt rögzítettek, mindenféle kárpitréteg nélkül. Ez az idom, hasonlóan a többi Grado fejhallgatónál megoldott párnákhoz, nagyon könnyen, szerszám nélkül cserélhető. A kábel nem moduláris, és (amit szintén megszokhattunk a Grado-tól) feltűnően vastag. Belsejében tiszta, nyújtott szemcséjű, oxigénmentes rézszálak találhatóak. A hétköznapi, fekete PVC köpenyt és a műanyaggal bevont csatlakozófejet elnézve kicsit úgy éreztük, hogy a Grado figyelmen kívül hagyta a prémium fejhallgatós trendeket. A krómozott kamrától eltekintve ugyanis aligha akar díszelegni a PS1000, voltaképpen szinte ugyanazt a retrós, rendkívül egyszerű megépítettséget kaptuk, mint bármilyen általuk gyártott füles esetében.
A cikk alján lévő videóban látszik, hogyan érdemes és hogyan nem érdemes használni a Grado PS1000-et. Fejet rázni például nem célszerű vele, mert hamar lepottyan. Csak állva, vagy ülve lehet vele zenét hallgatni, máskülönben a kamrák lehúzzák az egész fülest. Másfelől a szivacs párnáknak köszönhetően, oldalirányból egyáltalán nem volt frusztráló. Egyes fejtípusoknál előfordulhat, hogy 30-40 perc után a fejpánt nyomni kezd, ilyenkor 1-2 centivel odébb toltuk, és újabb fél óráig zavartalanul használhattuk a PS 1000-et.
Hangminőség
A Grado PS1000e egy hónapot vendégeskedett nálunk. Ez alatt egy A osztályú M2Tech Marley fejhallgató erősítőre kötve hajtottuk. Az analóg jelet egy Meridian Director USB DAC biztosította, melyre JRiver médialejátszó programról küldtük a digitális jelfolyamot. Megközelítőleg 150 órát használtuk a fülest, ebből 48 óra nonstop IsoTek "bejárató" CD-lejátszás volt. No és hogyan szól? Íme, néhány példa!
Julianne Moore - Slowly
Ritkán adódik az életben, hogy úgy érezzük, kis híján fülünkhöz ér az énekesnő ajka zenehallgatás közben. Ez a felvétel a Grado tolmácsolásában ilyen volt. A kellemesen búgó nagybőgő és a késő, nyári esték nyugalmát illusztráló zongorajáték is nagyon szépen, definiáltan szólt a háttérből. Semmi sem veszett ködbe, nem maradtunk le a tollpihe súlyú cintányér érintésekről sem. Valószínűleg a hangmérnöknek is ilyen érzés lehetett hallgatni a zenészeket. Ez volt az egyik legszebb hangzású produkció, amit a Grado-val hallgattunk. Semmi technika íz, semmilyen szépítés, csak egy eszméletlenül naturális kapcsolat a zenével. A mélyhangokat kurtán, légiesen, ugyanakkor hitelesen és gyorsan kezelte a PS1000. Nem terelődött semerre a figyelmünk a zene száraz és áramló részletein kívül.
Santana - Black Magic Woman (Abraxas, 1970)
Nehéz volt elhinni, hogy 46 éves felvételt hallunk. Korábban, más audiofil rendszereknél is átéreztük az Abraxas csupasz, időutazás-szerű hangulatát, most kicsit más hatást kaptunk. A Grado nem akart visszarepíteni minket a hetvenes évekbe, inkább azokat az időket akarta 2016-ba csalogatni. Talán a "meztelen" a legjobb szó, ami eszünkbe jutott a Black Magic Woman hallgatása közben, a dobok nagyobb jelszinten valósággal kocogtatták a dobhártyánkat. Minden hangot agresszíven nyakon csípett a Grado, és mire kettőt pislogtunk volna, már jött a következő, majd az azutáni negyed.
The Brooklyn Funk Band - Pamafunk (fejmikrofonos felvétel)
Be kell vallanunk, ettől a számtól nem dobtuk hanyatt magunkat, holott a Dr. Chesky által rögzített és összeválogatott, kifejezetten fejhallgatós tesztelésre szánt albumot sokan dicsérik. A színpadi beállításnak köszönhetően kis hangerőn tényleg olyan érzés lett úrrá rajtunk, mintha egy koncertteremben állnánk. Aztán kicsit feljebb állítottuk a jelszintet, és a cintányér illetve a rézfúvósok hangja nagyon rideg, metsző lett. A hangszínpad definiált, irányított és levegős volt, csak éppen a frekvenciák másztak el túl magasra. Lehet, hogy Chesky szándékosan így akarta rögzíteni a produkciót. A PS 1000 viszont nem tett kivételt a naturalista hangszínnel, és a lemez nyersességéhez hozzáadta a sajátját is.
Al Di Meola - Elysium (stúdióalbum)
A remek minőségben rögzített fúziós jazz megszólaltatása közben, teljes pompájában kiteljesedhetett a PS1000. Két oldalról különböző akusztikus gitár hangsávok szóltak, a koponyánk közepéből pedig elektromos gitár és zongora munkálkodtak a további dráma érdekében. Bizonyos pontokon beszállt még az ütőhangszeres kíséret is, ekkor tényleg megkaptuk azt az érzést, mintha a stúdióban ülve, szinte a nyakunkban lógva játszana körülöttünk az összes zenész. A PS1000 alig érezhető mértékben egy kis szárazságot tett hozzá a fémhúrokhoz, amitől az egész felvétel még inkább gyors és kontrasztos lett. Az akusztikus gitár mély húrjait leütve átjött a hangszer viszonylagos melegsége is, tehát a Grado nem akart mindenáron savanyú és hideg lenni.
Filmnézés közben
Emlékezetes pillanattá vált az is, amikor a Bridge of Spies (Kémek hídja) indító jelenetébe pillantottunk. Fejhallgatóval természetesen más érzés filmet nézni, és a hagyományos házimozi hangfalszettekhez képest nem kapjuk meg azt a 360 fokos hangmezőt illetve a sokak által kedvelt, gyomorrengető hangeffektusokat. Ettől függetlenül a PS1000e használatával gyökeresen más érzés volt a mozizás, mint korábban bármivel, amit eddig teszteltünk. Ez még nem jelenti azt, hogy a Grado minden high end házimozit kenterbe vág, egyszerűen csak az élmény jellege különböző. De miben is?
Amikor a film elkezdődött, már a fekete háttérből beúszó szövegsávok alatt is hallani lehetett egy távoli, forgalmas utca zaját. Olyan érzés volt, mintha magunkhoz térnénk egy úton, de még nem tudnánk kinyitni a szemünket. Mindent hallani lehetett, a közeledő, távolodó motorzajt, a dudákat, a gépjárművek suhanó hangját. És még egy képkockát sem láttunk magából a filmből. Aztán beúsztak az első snittek, nyugodt kamerakezeléssel, egyenletes mozgással, és elkezdtünk közeledni az önarcképét festő Mark Rylance-hez. Zavarba ejtő közelségből hallottuk, ahogy a színész minden egyes mozdulata közben megreccsen alatta a szék, de még azt sem tudtuk figyelmen kívül hagyni, ahogy az ecset a keverőtáblához érintve parányi, de tényleg csak mikroszkopikus koppanást hallat. Kínosan intim viszonyba kerültünk a hangsávval, néha még a színész nyeléseit is meghallottuk, mindeközben a háttérben továbbra is hömpölygött a nyitott ablakon beszűrődő gépjárműzaj. A Grado PS1000 vödörből öntötte a részleteket, a nyakunkba hullott minden, mint egy kiadós nyári zivatar, csak nem víz, hanem hertzek formájában. Amikor a régi, tárcsás telefon megszólalt, szinte összerezzentünk, és mire Rylance odaért, hogy felvegye a kagylót, már egyenesen idegesítővé vált a metsző, rideg csilingelés. A PS1000 nem válogatott, szép, csúnya, harsány és halk részleteket is az arcunkba vágott, nyersen és kíméletlenül.
Mit tanultunk?
Kinek ajánlható a Grado PS1000e? Ez a legjobb hang, amit eddig hallottunk? Mire lehet egyáltalán használni egy ilyen eszközt? Miért nem csinált semmit a Grado a dizájnelemekkel (műanyag rögzítés, rögzített kábel, nehéz kamrák, stb.)?
Sok olyan kérdésbe ütköztünk a Grado tesztelése előtt, közben és után, melyekre most is csak nehezen, vagy bátortalanul merünk választ adni. Vitathatatlan tény, hogy a dinamikus rendszerű fejhallgatók közül a Grado PS1000 az egyik legpontosabb fejhallgató, amit eddig hallottunk. Olyannyira nyers, hogy néha tesztelés után a valóságot fakóbbnak, unalmasabbnak, "rosszabb minőségűnek" érzékeltük, mint magát a zenét, ami a fülesen keresztül megszólalt. Van azonban a frekvenciamenetében egy "peak", egy tüske, amitől karaktere élessé válik. Nem olyan simulékony, és nem olyan higgadt, mint más csúcsfülesek. Kíméletlenebb. Jobban akar artikulálni, analitikusabb természetű, a részleteket tonnaszámra ontani akarja magából. Hacsak nem "puhítjuk" meg a hangját szoftveresen, vagy csöves elektronikával, akkor könnyen lehet, hogy egy óra elteltével már frusztrálóvá válik leheletnyit metsző, borotvaéles jellege. Hozzátesszük, hogy ez a hang sokaknak kincset ér. Aki igenis meg akarja hallani a hangokat, mindet, az utolsó cseppig, és nem érdekli a fárasztó mellékhatás, annak természetesen nem lesz hiányérzete a Grado-val. Nem véletlen, hogy ezt a szériát "professzionális" jelzővel illeti a cég. Egy profi hangmérnöknek ugyanis átvitt értelemben nem egy Rolls Royce-ra lesz szüksége, hanem egy versenyautóra. Olyan eszközre, ami funkcionális, és masszív.
Az igazi tény, amitől szubjektív irányba billen minden jellegű megítélés, az ár. Könnyen lehet, hogy 2009-ben a világban tényleg nem létezett annál jobb hang, mint amit a PS1000 produkált. Azóta viszont eltelt hét év, és más gyártók előrukkoltak olyan produktumokkal, melyeknek technikai fejlettsége hasonlóan árnyalt részleteket, és könnyebben emészthető karaktert nyújt, modernebb mechanikai kivitel, hatékonyabb stabilitás és jobb komfort mellett. Így ha valaki a Grado mellett dönt, akkor semmi más nem fogja tudni befolyásolni, csak a hang, úgy, és abban a formában, ahogy a PS1000 nyújtja.
Szóval mit tanultunk? Nos, főleg azt, hogy a legmagasabb összeg ráfordításával még nem biztos, hogy minden bajunk megoldódik. A cikkünk elején is említett "SR" szériás Grado típusok a maguk kategóriájában igazi "legjobb vétel" típusoknak számítanak, és jónéhány, a PS1000-ben is megtalálható pozitív adottságot magukban hordoznak. Ezért aki még iránymutatásra vágyik audiofil fejhallgatós területen, annak javasoljuk, hogy inkább a belépő típusoktól kezdje a Grado-val való ismerkedést, de ha már ott jár a bemutatóteremben, akkor ne féljen kipróbálni a PS1000-et is, elvégre egy ilyen eszköz hallgatása önmagában élménynek számít.