FiiO FF3 fülhallgató teszt
2023. január 6., péntek, 00:55
FiiO audio hifi fülhallgató FiiO fülhallgató hifi fülhallgató earbud fülhallgató fülhallgató teszt FiiO fülhallgató teszt earbud fülhallgató teszt hifi fülhallgató teszt
Nehéz mellé nyúlni, ha valaki FiiO fülhallgatóban gondolkozik. Széles kínálatuk sok jó hangú alternatívát tartalmaz. De mi a helyzet az FF3 esetében? A mai világban kicsit kakukktojás benyomást kelt, mert nem a megszokott hallójáratba illeszkedő formán alapszik. E kivitel egyértelmű előnyökkel és hátrányokkal jár. A hangzás viszont 50 000 Ft alatti viszonylatban hibátlan.
Klasszikus forma, modern részletek
A FiiO FF3 alakja olyan, mint a '90-es években aranykorukat élő "earbud" fülhallgatóké. Nincsen rajta hangkivezető cső és szilikon illeszték. Széles, kerek feje egyszerűen a fül belső oldalába helyezhető és kész. Ilyen formatervezésű fülhallgatókkal régen tonnaszám lehetett találkozni nagyáruházak polcain, egy és ötezer forint közti összegért. Akkor miért kerül a FiiO majdnem 50 000 forintba?
A válasz, mint mindig, most is a részletekben van. Ez nem a hónapok alatt széthulló, gagyi kategória. Háza tükörsimára polírozott rozsdamentes acél. Benne 14 mm-es hangszóró található, ami egy átlagos IEM alternatívához képest jóval nagyobb méretnek számít.
A hangszóró középső dóm részére berillium bevonat került, ami jobb merevséget, ezáltal kifinomultabb hangzást eredményez. A körülötte lévő perem poliuretán, melyet részletes basszuskeltő képessége miatt választottak a fejlesztők. A lengőtekercs japán Daikoku rézszálból készült, melynek átmérője mindössze 0,033 mm.
Kis tömege segít a hangszóró könnyítésében, ami gyorsabb mozgást és jobb magas frekvenciás felbontást eredményez. A fülhallgató háza egy másodlagos kamrát is tartalmaz, amely a basszusok finomhangolására szolgál.
A kábelben összesen 152 db ezüstözött, monokristályos rézvezető továbbítja a jelet. Az ezüst bevonatot ugyancsak magas frekvenciákat gazdagító hatása miatt választották. A külső köpeny TPU anyagból készült, amely rugalmas és a rezgéseket is kevésbé veszi át.
A fülhallgató felőli oldal rögzített, azt nem lehet kihúzni. A forrás felőli oldal viszont moduláris, ami egyike a FiiO közkedvelt különlegességeinek. Egy 3,5 mm-es Jack és egy 4,4 mm-es Pentaconn dugót is mellékelnek az FF3 mellé, mindenki eldöntheti, hogy melyiket szeretné használni. A csere pillanatokon belül elvégezhető.
Kicsomagolás, első benyomások
Az FF3 ezüstben és feketében készül. Nálunk utóbbi járt, de külsőleg az is lenyűgöző. A fentebb említett másodlagos kamrát, amely a mélyhangok kiegyenlítéséért felel, hőkezelt üveg fedi. Az alatta lévő szögletes mintázat gyönyörűen csillog, ahogy ráesik a fény. A TPU köpenyes kábel is kellemes meglepetésként hatott. Nem olyan high end érzetű, mint a hallójáratba illeszkedő FiiO fülhallgatók fonott kábelei, viszont vékonyabb, rugalmasabb, könnyebben kezelhető.
A gyártótól megszokottá vált, hogy figyelmes módon hasznos kiegészítőket biztosít termékeihez. Az FF3 sem kivétel, csomagolnak hozzá egy masszív műanyag védőtokot és összesen 18 pár szivacs illesztéket. Utóbbiból három különböző sűrűség közül lehet választani, attól függően, hogy a hallgató kiegyensúlyozott, basszuscentrikus, vagy inkább magashangra fókuszált karaktert szeretne.
Használat közben
A háznak kellemes mértékű súlyosságot kölcsönzött acél anyaga, de nem vált ólomszerűvé. Kifejezetten jó komfortot nyújtott a kerek hangszórókamra, a mellékelt szivacs pedig gondoskodott róla, hogy séta közben se csússzon ki a fülből. Nem okozott semmilyen bántó, feszítő érzést, amitől egyértelműen pihentetőbb érzés volt használni, mint a hallójáratba illeszkedő alternatívákat. Itt meg kell jegyezni, hogy az FF3 futás, vagy intenzív testmozgás közben vesztett stabilitásából. Sportolásra emiatt nem igazán ajánlható.
Mivel a hallójárat nyitva maradt, a zene mellett minden egyéb környezeti zaj is behallatszott. Ez felhasználói igényektől függően lehet pozitív vagy negatív tulajdonság. Előnye, hogy érzékelni lehetett minden külvilági eseményt. A vonaton közeledő kalauzt vagy utcai séta közben a hátulról érkező gépjárműveket és lényegében bármit.
Másoknak hátrányt jelenthet, hogy a zenét elnyomják a külvilág részletei. Eleinte tartottunk tőle, hogy a városi zajtól elgyengül a basszus. A másodlagos kamra éppen ezt segített megelőzni. Az FF3 mélyhangjai akkor is egész bátrak maradtak, ha épp a Keleti pályaudvar előtt sétáltunk. Más kérdés, hogy a városi zajtól szinte minden részlet halkabbnak érződött, ami miatt szinte mindig feljebb kellett tekerni a jelszintet (hangerőt).
Hangminőség
A zenehallgatás szubjektív élmény, azonban az elmúlt évtizedben meglehetősen konkrét elképzelést sikerült kialakítanunk a jó fülhallgatóról. Jóságról akkor beszélhetünk, ha a zenét egyszerűen csak a fejbe, pontosabban a fejen belülinek érzékelt virtuális térbe helyezi. Ezzel élvezetességnek is kell párosulnia. A fárasztó karaktert hosszútávon senki sem tudja önfeledten élvezni. Az FF3-ban lévő technológiák azt eredményezték, hogy az imént említett szubjektív feltételek hiánytalanul megvalósuljanak. Rengeteg zeneszámot elindítottunk a tesztidőszak alatt és mindegyiket szívesen végig hallgattuk. Minek köszönhettük ezt?
Lenyűgöző transzparenciát, gyorsaságot és levegős színpadot kaptunk. A Rodrigo y Gabriela banda Diablo c. darabját hallgatva tökéletesen becsapta agyunkat a 14 mm-es hangszóró. A gitárok ott szóltak a fejünkben és a fejünk mellett, egy virtuális mezőben, mintha magunk tartózkodtunk volna centis távolságra a hangszerektől. A gitárt ért ritmikus ütések nem voltak túl lusták vagy nehezek. A középső frekvenciák könnyedén, realisztikusan jelentek meg. A magashangok zseniális integrációval simultak bele az összképbe. Az összkép kerek és egységes maradt, semmivel nem kellett foglalkozni, csak a szenvedélyes gitárjátékkal.
Gregory Porter - Quizas, Quizas, Quizas c. nagyzenekarral kisért feldolgozását hallgatva neutrális, természetes hangszínnel jelent meg a jazzénekes karizmatikus hangja. Korábban sok IEM túlzásba vitte a Porter hangsávján lévő fényt. Elképzelhető, hogy szándékosan kicsit élesebbre keverték a művész hangját, de nekünk egyszerűen jobban tetszett a FiiO édesebb, simább közlése. Eközben a fúvósok gazdagon, elegáns textúrával tették lélegzőbbé az összképet. Az FF3 nem próbált rejtegetni és puhítani, inkább józan integrációt hajtott végre a magashangokon. Így egyszerre volt szórakoztató és komolyan vehető.
Könnyűzenénél sem maradt hiányérzet. Post Malone eszelős basszusokat tartalmazó Wow c. művére rugalmasan reagált az FF3. A legalsó mélyhangokat kicsit elengedte, nem folyamodott mélyláda szerű dübörgésig. Ennek ellenére feszes, határozott és dallamos módon jelenítette meg a zene masszív ütemeit. A Massive Attack - Angel kemény basszusait jó energiával, felnőttes szilárdsággal kezelte. Közben a mélyhangok egyáltalán nem nyomták el a magasabb frekvenciákat. Teljesen független rétegben követhettük a sejtelmes elektromos gitár foszlányokat. Horace Andy misztikus, szinte kísérteties hangja kristálytisztán úszott be, és ahogy egyre intenzívebbé vált, épült a zene, a FiiO dinamikája nem rogyott össze, csak még lelkesebbé vált. Hosszasan lehetne még ecsetelni, hogy milyen zenével és mit tapasztaltunk, de a lényegen nem változtat. Az FF3 hangja fantasztikus.
Alternatívák
Akinek fontos a külső zajok kizárása, annak jobb opció lehet a FiiO FH3. Utóbbi hangosabb szituációkban több részletet őriz meg, viszont kábele kissé kemény, ami megszokást igényel. Aki olcsóbb fülest szeretne és hajlandó kompromisszumot kötni a hallójáratba illeszkedő kivitellel, annak az iBasso IT00 teszt elolvasása ajánlott. Utóbbi térhatásban és mélyhang mennyiségben lehetséges, hogy elmarad a FiiO FH3-tól, viszont általános részletesség és sztereó középpont tekintetében nehéz kifogásolni.
Végszó
50 000 forint alatt ennyire élvezetes és kerek hangkarakterrel még nem találkoztunk. Gyorsan hozzá kell tenni: az eredményben a jó elektronika és minőségi zene is szerepet játszott. Kompromisszum, hogy beenged minden külső zajt, de egyébként a komfort és a kivitel meggyőző. A FiiO FF3 szép tonalitással, jó színpad tagolással és remek frekvencia elosztással adja vissza a zenéket. Megfelelő körülmények között fantasztikus társ minden vájtfülűnek, aki az "agyba dugós" kivitel helyett a klasszikus formatervet preferálja. A FiiO különc terméke nem minden tekintetben tökéletes, telefonálásra sem alkalmas. Zenehallgatáshoz viszont elképesztően jó. Kicsit gazdagítja a basszust, mégis megőrzi hitelességét és tisztaság érzetét, még klasszikus zenével is. Szubjektív hibái ellenére nagyon tetszett!