Arcam rHead fejhallgató erősítő teszt

Minden a fülben dől el

2017. március 17., péntek, 20:45

Arcam audio hifi erősítő fejhallgató erősítő Arcam hifi Arcam teszt erősítő teszt Arcam fejhallgató erősítő fejhallgató erősítő teszt

Az rHead egyszerű, ahogy a hifi eszközöknek általában lenniük kellene. Egy célt szolgál, hogy tisztességes meghajtásban részesítse vérbeli audiofil fülesünket. Mindezt szemernyi Cambridge-i előkelőséggel teszi, ami jól áll neki.

Küllem, felszereltség

Az elektronikát rejtő, masszív fémdoboz a tavaly nálunk is járt irDAC-II készülékházán alapszik. Lapos, széles, fekete, aránylag nehéz, jellegzetes Arcam motívumokkal. Padlólemeze fél centi vastag, egybefüggő gumilap, mely elnyeli a külvilág rezgéseit és csökkenti annak esélyét, hogy az rHead lecsússzon íróasztalunk tetejéről. Nem mintha tartanánk tőle, hogy olyan könnyen megmoccan a több mint félkilós doboz. A fekete fém formája, megjelenése elegáns és időtlen.

Az előlapon kettős fejhallgató kimenet kancsalít, az egyik 3,5, a másik 6,3 mm-es Jack. Így ha valaki többfajta fülest birtokol (a zenei stílusok sokfélesége miatt nem ritkaság, hogy a megrögzött audiofilek több, különböző karakterű fejhallgatót is tartanak szentélyükben), akkor nem kell annyit szöszmötölnie kábel és/vagy adapter cserélgetéssel. Jobbra, tisztes távolba került a mechanikus, üzemkapcsolóval egybeépített jelszint vezérlő potméter. Krómhatású felülete által könnyen gyűjti az ujjlenyomatokat, máskülönben nem zörög, nem lötyög, fegyelmezetten végzi dolgát, precízen állítható.

A hátlapon is minimalizmus dominál. Olyannyira, hogy csak a legfontosabbak kerültek rá. Egy aranyozott RCA, valamint egy meggyőző minőségű Neutrik XLR aljzat állnak rendelkezésre. Kettejük közt kétállású kapcsolóval kell kiválasztani, hogy melyikük jelét szeretnénk hallgatni. Egyesek számára kifogásolható, hogy az rHead bemenetek terén nem túl bőkezű. A több csatlakozó viszont áthallást, illetve annak megszűntetése bonyolultabb áramkört eredményezne. Ne feledjük, az rHead csak láncszem, azaz egy célt szolgál, bármilyen szokatlanul is hangzik ez korunk "okos" eszközeinek tengerében.

De térjünk vissza a hátlapra. Ott a két bemeneten kívül egy főkapcsoló és egy tápaljzat található. A fejlesztők helyében előre tettük volna a bemenetválasztót, de bizonyára okuk volt e döntésre. Például, hogy minimalizálják a készülékházon belüli kábelek mennyiségét. Utóbbiból nem sokat (illetve egyet sem) találunk odabent. Minden csatorna diszkréten, a NYÁK biztos rejtekében halad. A nyomtatott áramkör hatékonyságát könnyebb megérteni, ha magunk elé képzeljük a metrót, összemérve a felszínen közlekedő gépjárművekkel. A busz útja bonyolultabb, több akadályon kell átverekednie magát, míg föld alatt suhanó riválisa mindössze egy kötött pályán, ideális esetben váratlan tényezők nélkül haladhat A-tól B-ig.

Az erősítő A osztályú topológiára épül, melynek előnye, hogy teljesen mellőzi a keresztváltási torzítást. Hátránya (a melegedés) jelen esetben ugyancsak minimális, ugyanis a hagyományos, hangfalak hajtására szolgáló, villanyzabáló erőművekkel ellentétben az rHead alig igényel áramot. 300 ohmos fejhallgatókat képes 130 mW stabil teljesítménnyel hajtani, ami az ép ész és az egészséges hallás figyelembe vételével is több, mint elegendő.

Hangminőség

Az erősítő három hétig táborozott íróasztalunkon, ez idő alatt három fejhallgatóval hoztuk össze: Focal Listen, Sennheiser HD 600, Sennheiser HD 800 S. Olyan eszközöket választottunk, melyek már hónapok (vagy évek) óta referenciáink, így jobban meg tudtuk határozni, hogy mi az Arcam rHead érdeme. Forráseszköznek egy Meridian Director USB DAC-ot használtunk, számítógépünkön a JRiver Media Center szoftvert futtattuk.

Bizonyos fejhallgató erősítőknél volt már arra példa, hogy a rendszer rögvest bele akart rántani minket a felvételbe. Ez gyakorta a vártnál élénkebb részletekkel vagy izmosabb dinamikával valósult meg. Az rHead mellőzte ezt a fajta igyekezetet, ezért elsőre egyeseknek túl békésnek tűnhet. Valójában tudott erőteljes és lobbanékony is lenni, de csak akkor, ha a felvétel és a fejhallgató ezt szándékoztak megmutatni. A jel kiélezése helyett inkább az ábrázolásra és a fizikai effektusok elhelyezésére összpontosított. Ezért ahogy magunkra vettük a fülest, máris megjelent a felvétel saját atmoszférája, dimenziója, egyértelműen érzékelhető mélységgel és nyitottsággal.

A szélesre tárt sztereó tér nem nagy kunszt olyan partnerektől, mint a HD 600 vagy HD 800 S. Viszont hasonlóan pozitív eredményt kaptunk a Focal Listen mobil fejhallgatótól is. Jóllehet, gyártója utcai használatra készítette, iOS mobileszközről (hónapok óta használjuk) az erőteljesebb műfajok esetében hajlamos túlfényezni a magas frekvenciákat. Jelen esetben még az AC/DC füstös, koszos és szikár felvételei sem tudták a korábbi szárazságot kikényszeríteni. Az élesnek és klinikainak gondolt Listen egyszeriben bársonyosabb, kedvesebb stílusra váltott. Mégsem lett közben unalmasabb, hiszen mélyközép frekvenciái felélénkültek, így a részletek mozgalmasabbá váltak. Ennyit számít, hogy nem egy mobiltelefon chipjére, hanem dedikált DAC-ra és A osztályú erősítőre bízzuk a jelkezelést. Igen, egy Meridan és Arcam párostól eleve nem vártunk rosszat. Ettől függetlenül az általunk már jól ismert szikár és csontos hangból lett valami teltebb, egyenletesebb. Az Arcam kissé meleg, szellős karaktere hasznos lehet a magas frekvenciákban túllelkesült füleseknek (pl. Beyerdynamic DT 880-tól felfelé és egyes Grado típusok) is.

Az összkép tehát egyszerre volt tényszerű és zenei. A hangszerek egyértelmű irányokból jelentek meg, sejtelmesség vagy ködösítés nélkül. Erőkifejtés szempontjából természetességet kaptunk, enyhe és laza basszusokkal, szárazság nélküli, mégis konkrét középmagas frekvenciákkal. Az ütemeknek, dinamikus effektusoknak volt tömege és támadó ereje, de füleseink egyáltalán nem váltak nehézzé vagy dominánssá. Egyszerűen csak áramlott fejünkbe a zene, kellemes és élvezhető módon.

Végszó

Az Arcam rHead finom audiofil hangot nyújt, és előszeretettel érezteti sokféle rögzített hang méretét, elhelyezkedését, miközben kerüli a klinikai hidegség, túlzott technikai szigorúság érzetét. Ami azt illeti, inkább kényelmessé akarja tenni a zenehallgatást, de közben mégsem érezzük azt, hogy a jóleső élményért cserébe kimaradtunk volna valamiből. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy az eredményt nagymértékben befolyásolja a forráseszköz és a fejhallgató minősége, stílusa, ízvilága. Aki elemekre bontott rendszert akar építeni és száraz karakterű fülesét szeretné zeneibbé, közvetlenebbé tenni, annak bátran javasoljuk az rHead kipróbálását, amely a maga kategóriájában nagyon jól szerepelt.

1 2

Következő oldal >