Egyéb / kábel teszt

Triangle Symphonie hangfalkábel teszt

2018. július 30., hétfő, 05:10

Triangle audio hifi hangfal kábel hangfalkábel Triangle hangfalkábel Triangle teszt kábel teszt hangfalkábel teszt hangfal kábel teszt Triangle hangfalkábel teszt

Tweet

Valamikor az év elején volt szerencsék megismerkedni egy remek opcióval arra az esetre, ha kicsit többre vágyunk hangsugárzóink rendszerbe kötésénél egy Media Markt-os tyúkbélnél, de anyagi lehetőségeink (vagy elveink) nem engedik meg, hogy több százezer forintot költhessünk erre a célra. A hangfalairól már jól ismert Triangle, bizony arra is gondol, hogy legendás hangdobozai és az erősítő közti összeköttetés se legyen a véletlenre, vagy más gyártóra bízva. Opera nevű kábele, nagyon jó ár/értékről tett tanúbizonyságot, és ahogy abban a tesztben megígértük, meg is érkezett a nagyobb testvér, a Symphonie kábel bemutatója.

Szebb és jobb

Az audió ipar egyik legtöbbet vitatott ága a kábel. Mennyit érdemes rájuk költeni? Mit hoznak cserébe a hangzásba? Milyen anyagú legyen? Melyik gyártóé jobb? És még folytathatnánk hosszasan a kérdések sorát, de az egyik legérdekesebb, hogy még az is sokat számít a felhasználóknak, miként néz ki. Ezen a téren is több összefüggést lehetne boncolgatni, hiszen egy fajta burkolat anyag nézhet ki jól, és láthat el fontos funkciót is egy kábel esetén, de láttunk már olyat is, hogy csak a luxus hatása miatt vetettek be teljesen felesleges anyagokat. Szerencsére, tesztalanyunknál a csinos külső a jó hangzást hivatott szolgálni, miközben a tulajdonos a látvánnyal is elégedett lehet.

A Triangle Symphony kábelszett közel a duplájába kerül az Operának (2x3 m kb. 60 000 Ft) de cserébe már dobozának puszta kézben tartása és kinyitása is ad egy prémium érzetet, és valljuk be őszintén, ebben a világban már rég nem csak a hangzás javítása a fő szempont egy vásárlásnál. Ahogy az elegáns fekete dobozt felnyitjuk, ott lapul sötét szivacs ágyban a szépen összefogott, csillogó banándugókkal felszerelt fekete szövettel bevont kábelünk. Szép és kész!

A Symphonie kábeleket az Operával ellentétben csak szerelt kivitelben lehet kapni, és az értékét tekintve fontos elmondani, hogy csak a jobb minőségű banándugók (BP400, ezek külön is elérhetőek) tesznek ki 20 000 Ft-ot ha azokat külön szeretnénk megvásárolni.

Az igényes fekete szövet természetesen már ismert anyagokat takar el. A Triangle Symphonie nagy tisztaságú (99,99 %), 2x2,5 négyzetmilliméter keresztmetszetű OFC rézdrótjai, az Operához hasonlóan ón bevonatot kaptak a hosszabb élettartam megőrzése érdekében, ám a szigetelést itt már nem csak egy áttetsző burkolat látja el. A Symphonie kábelek belül egy antisztatikus lemezzel elválasztott PVC szigetelést kaptak, majd még egy vastagabb PVC szigetelő réteg és külső szövetháló védi.

A kábelek végein az Operából is ismert zsugorcsövezés zárja a szigetelt részt, melyből a kábelvégek, a kistestvérnél jobb minőségű, ezüst bevonatú, eloxált alumínium banándugókat kaptak. Összességében egy sokkal vonzóbb külsejű kábelszettről beszélhetünk, mint az Opera, mely anyagában is technológiájában is magyarázatot ad a kétszeres, de még mindig teljesen korrekt árra. Természetesen nem hagytuk magunkat megvezetni csupán a külső és a gyári adatok alapján, elvégre a kábel próbája a meghallgatás.

A hangok

Sajnos az Opera esetében nem volt módunk Triangle hangfalakon tesztelni, hogy valóban egymásnak lettek-e teremtve, de ezt most pótoltuk. A Symphony kábeleket egy Triangle Celius ESW csatlakozóiba dugtuk be, és ezzel azonnal előjött az első pozitívum. Az Operánál tapasztalt nehézkes csatlakoztatásnak itt nyoma sincs. Könnyen, de mégis határozottan feszült bele a banándugó az aljzatba (csak semmi elkalandozás). Néhány napig hagytuk járódni a kábeleket mielőtt kritikus füleink célirányosan szegeződtek volna a méretes dobozok felé, de utána már viszonylag könnyű dolgunk volt.

A Triangle Symphonie az első pillanatokban azonnal elénk tárta tudásbeli fölényét az Operával szemben. A térleképzés a kisebb modellnél is meglepően precíz volt, de a Symphony tovább tudta tágítani a dimenziókat. A színpad nyitottabbá és pontosabbá vált. Az énekesnő hangja (Anne Bisson - Blue Mind) közelebb jött hozzánk a háttérből és felemelkedett oda, ahol a színpadon el is tudjuk képzelni, a zenekar tagjai pedig enyhén eltávolodtak, vagy inkább csak elfoglalták valósnak mondható helyüket. A basszusok és a magas frekvenciák tekintetében az Opera alapból is magasra tette a lécet, melyhez a Symphonie hallhatóan nem tudott hozzátenni, ami azonban érezhető, az az, hogy egy kicsit kerekített, simított az élükön. A cintányérok élessége finomabb és kellemesebb lett, a nagybőgő teste megnőtt, és az egész előadás légiesebbé, zeneibbé vált. Olyan érzésünk volt a két hangfalkábel cserélgetése közben, mintha egy olcsóbb és egy valamivel drágább hangsugárzót váltogattunk volna. Elektronikus és rock zenéken nagyon minimális eltérést tapasztaltunk a kábelek közt, így aki kizárólag ilyesmi stílust preferál annak nem feltétlenül éri meg a kétszeres árat kipengetni, ám abban a pillanatban, ahogy egy jazz zenekar belekezd, vagy kifinomultabb hangszer megszólal, azonnal meghálálja rendszerünk a Symphonie tudását.

Összegzés

A Triangle Symphonie egy semleges, mégis rendkívül részletező és kellemes hangú kábel, nem mellesleg jól is néz ki. Jól kezeli az összes frekvenciát, és minden olyan apró hibát kisimít, amit az olcsóbb kábelnél tapasztaltunk. Közel 60 000 Ft-os ára (2x3 m) tesztünk alapján nagyon korrekt értéknek mondható, és az alsó határa annak, amit egy audiofil-nak nevezhető rendszerbe mindenképp érdemes áldozni, hogy abban ne maradjanak felesleges tartalékok. Ahogy a mondás tartja, a kábelekre szánt összeg legyen kb. a rendszer értékének 10-15 %-a, amit ebben az esetben talán alá is tudunk támasztani. Egy 500-600 ezer forint, vagy annál kisebb értékű rendszerbe (erősítő, lejátszó, hangsugárzók) minden további nélkül merjük javasolni Triangle Symphony-t, de ahogy a korábbi tesztünkben is kifejtettük, a hangzás minősége és a kapott hang karaktere eltérő dolgok, amit mindenki a saját szubjektív véleménye alapján kell, hogy megítéljen. Mindenképp azt javasoljuk, hogy érdemes egy tesztet végezni az Extreme Audio-s srácokkal, akár saját kábelekkel is, mert ahogy a teszt elején is említettük, a kábelek kiválasztása talán az egyik legvitatottabb kérdéskör a hifizésben, érdemes tehát a saját fülünkre bízni ezt a döntést.

Triangle Symphonie hangfalkábel

Műszaki jellemzők

Mérleg

Kiegyensúlyozott, dinamikus, semleges hangzásvilág

Precíz térleképzés, részletgazdag, pontos előadás

Nagyon jó mély- és magas frekvencia kezelés

Több féle méretben megvásárolható

Csak szerelt verzióban kapható

Szubjektív vélemény

További cikkek:

• Vertere Pulse D-Fi kábelek tesztje
• Titan Audio Helios Mains és Helios Signature tápkábel teszt
• Triangle Opera hangfalkábel teszt
• AudioQuest Rocket 33 és Rocket 44 hangfalkábelek tesztje
• AudioQuest sztereó interkonnekt kábelek teszt

Keresés a következőkben: Hírek Tesztek

Karrier

Partnereink