JVC GS-TD1BEU 3D kamera teszt
Ha Thor kalapácsa kamera lenne
2012. június 14., csütörtök, 14:15
JVC GS-TD1 kamera 3D kamera 3D EISA
Na most jött el a pillanat, amikor végre abba hagyjuk a kamera bántását, és kimondjuk, hogy a 2D/3D illetve fotó és videó módok közötti váltás gyors! Van segítség menü is, ami sokaknak jól fog jönni.
A JVC jól működő automata programot rakott a kamerába, értéke mégis a kézi beállítások sokaságában keresendő. Ez az ahol a JVC megelőzheti a konkurenseket. A 3D-ben is elérhető kézi blendeállítás, zársebesség és fehéregyensúly talán még akkor is különlegesség lesz, ha már egynél több valódi kihívója is akad. Ma azonban még egy kivétellel az összes 3D szerű kamera jóval alacsonyabb kategóriát képvisel.
Az 1/4000 s-es legmagasabb zársebesség önmagában is figyelemreméltó, hiszen a legtöbb kamera 1/2000-nél jobbat nem tud. Az 1/2 s-es lassúzár azonban, bár hasznos, részben a kamera kicsit szerényebb fényérzékenységét kompenzálja. Ez nem azt jelenti, hogy a JVC-vel nem lehet beltérben jó felvételeket készíteni, csak azt, hogy a Sony ebben egy csipetnyivel jobb.
A blendeértékek között ott találjuk az f1,2-es értéket is, ami tükörreflexes fényképezőgépek között már az ?álmaink optikája? tartományba esik. A kis érzékelővel szerelt gépek között azonban cseppet sem ritka jelenség. Nem is képvisel sem olyan minőséget, sem olyan használati értéket, mint amilyet egy hasonló fényerejű Canon vagy Nikon objektív egy tükörreflexes gépre illesztve. Persze ettől még örülhetünk neki, csak ne akarjuk túlértékelni!
A kézi beállításokat itt is egy tárcsával módosíthatjuk, ám ez a tárcsa nem nyomásérzékeny, így eggyel több gombot kell kezeljünk. Egy-egy apró negatívum, amit a másik oldalon bőségesen ellensúlyoz a beállítások puszta léte is. Ha pedig már a haladóbb amatőr tulajdonságok között járunk, a fejhallgató csatlakozásért külön dicséret jár, bár ez sem egyedülálló jellemző.
A kijelző felbontása jó, de a Sony TD10 mögött egy kicsit elmarad. Ahogyan a kép élvezhetősége sincsen egy szinten a konkurens 2011-es modelljével. Az autosztereoszkopikus mód mellett használhatjuk az LCD-t normál 2D megjelenítőként is, ami a fényerőre és a részletgazdagságra is jó hatással van. Így kültérben mindenképpen megfontolandó.
Szintén különlegesség a Time Lapse felvétel, ami még 2D-ben is ritkaság. Újabb extra a tartozékfoglalat, ami sok más versenytárssal ellentétben nem egy ?nagytudású? egyedi kivitel. Így több és olcsóbb kiegészítőt használhatunk a kamerával. Ha pedig sikerülne bármi módon letörni ezt a foglalatot, akkor külön örülhetünk, hogy a JVC mérnökei itt egy szerkezetileg egyszerű, könnyen és gyorsan cserélhető alkatrészt használtak.
A GS-TD1 a kamerák között elsőként volt képes 3D fotók készítésére. Ma már első számú kihívója is fel lett vértezve ezzel a tulajdonsággal. A kérdés már az, hogy melyikük teljesít jobban ezen a téren. Ezt pedig mindaddig nem válaszolhatjuk meg, még a Sony TD20 nem járt kezeink között.
Telefonszerű képminőség
Azt azonban elmondhatjuk, hogy a JVC-ben a fotó üzemmód csupán hab a tortán. Vagyis a JVC esetében változatlanul érvényben van az a majd másfél évtizedes állítás, miszerint kamerával fotózni és fényképezőgéppel videózni lehet, csak nem érdemes. A teljes igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy ez alól az állítás alól ma még csak 1-2 felsőkategóriás HD kamera képez kivételt.
Itt viszont az is hozzátehetjük az értékeléshez, hogy a ma már alapnak számító arcfelismerés mellett a JVC mosolyfelismerést is használ, ami azért mégis hozzáad egy csipetnyit a fotó funkció használhatóságához.
A képstabilizátor teljesítménye nem emelkedik ki a mezőnyből. Szerencsére ez sem fog különösebben nagy gondokat okozni, mivel a gép zoomátfogása szerény. Ez 3D módban 42mm-nek megfelelő állásból 5x-ös, 2D módban valamivel szélesebb, 35mm-nek megfelelőtől indul és 10x-es. Aki szélesebb látószöget szeretne, annak rossz hír, hogy a 3D kamerák optikája elé nem lehet széleslátószögű előtétet tenni. (ez sem JVC sajátosság, hanem a 3D velejárója) Mivel azonban mozgóképről van szó, nyugodtan ?körbetekinthetünk? kameránkat mozgatva.
Nappal is zajos kép
A 3D felvételek egyértelműen nagy képernyőre vannak optimalizálva. Sokszor kimondottan nagy a ?képből kilógó? rész. Ez az automata beállítás velejárója, ami természetesen felülbírálható. Ugyanakkor ez a hozzáállás némileg kockázatos, mivel a képernyőtől a nézőhöz közelebb megjelenő részletek, bár látványosak, ha a kép széleit is érintik, akkor azonnal felfedik a 3D hamisságát, ezzel lerombolva az élmény egy részét.
A képek színezete nagy kilengést mutatott a tesztek során, hol korrekten kezelve a beltéri fényeket, hol súlyosan elszínezve a kültéri felvételeket is. Ám ez kézi fehéregyensúly állítással javítható. A részletgazdagság többnyire jó, lassan mozgó témánál és jó fényviszonyok mellett kiemelkedő. Ugyanakkor a mozgáskövetés elmaradt az elvárhatótól és a sötétben fellépő zajosodás is sokat elvett a képminőségből.
Meglepően jó sötét teljesítmény
Az ellenfényeket az optika viszonylag rosszul tűri, a kontraszt pedig nem kiemelkedő. Persze a felvétel alapos megtervezésével ezek a tulajdonságok elfedhetőek.
A fókuszrendszer nem igazán gyors, ugyanakkor szerény fényviszonyok mellett is használható marad. Gyenge világítás mellett váratlanul megfordul a helyzet, és amúgy jó videós képességi helyett a máskor a fényképezőgépek mögött messze elmaradó fotós tudása elkezd brillírozni. Miközben nappal nem igazán sikerült értékelhető fotót készíteni a géppel, addig zárt térben, sötét falak és gyenge megvilágítás mellett is egészen elfogadható eredményt kaptunk.
A hangminőség egy minimális tompaság ellenére jó és a sztereó élmény is hozta az elvárt szintet. A szélzaj jól kezelt és a párbeszédek példásan jól érthetőek.
Ítélet
A JVC GS-TD1BEU egy meglepően sokoldalú 3D képrögzítő azoknak akik kísérletezni szeretnének, akik egy családi kameránál többre vágynak. Szolgáltatásait nézve kimagasló teljesítményű, ám a hasonló árú 2D kamerákhoz mérten nagyon fényigényes. Ez pedig alkalmasint sokat is jelenthet egy olyan világban ahol feleennyiért már meg lehet kapni egy videót is rögzítő DSLR-t. Persze, egy tükörreflexesből hasonlóan sokoldalú - pláne 3D - szettet összeállítani nem olcsó mulatság, mégis, az ebben rejlő lehetőségek sokkal messzebbre mutatnak, mint amiről a kis JVC valaha is álmodhat.
A TD1 a hobbikamerák minőségét ötvözi a haladó amatőr modellek szolgáltatásaival egy olyan piacon, ahol gyakorlatilag nincs igazi kihívója, ezért mindenképp érdemes komolyan számolni vele. Mindezek mellett, családi használatra csupán második helyen végez egyetlen vetélytársával szemben.