AudioQuest USB kábelek tesztje

3+2

2012. augusztus 1., szerda, 07:25

AudioQuest USB kábel USB USB kábel USB USB USB A USB B digitális kábel digitális audio kábel audio kábel hifi kábel kábel teszt

Az alábbiakban nem agymosó mulatós zenéről lesz szó, hanem ötféle USB kábellel kapcsolatos tapasztalatunkat osztjuk meg Önökkel, ezekből három alkotja a teszt gerincét, kettőt a kontraszt jobb érzékeltetése és picit az elrettentés kedvéért vontunk be a vizsgálatba.

Honlapunkon már bemutattunk jónéhány AudioQuest terméket, tehát a céget bizonyára ismerik és tudják, mindenféle kábelt gyártanak, amire a szórakoztató-eletronikában szükség lehet. Ötféle ár és minőségi kategóriába tartozó USB kábel szerepel a kínálatban, a szokásos nevekkel: Forest, Cinnamon, Carbon, Coffee, Diamond. Ezek közül mindegyiket szerettük volna csokorba szedni és kipróbálni, de "kávé" nem volt raktáron, be kellett érnünk a másik néggyel. Így viszont óriási szakadék keletkezett az árakban, ezért a Diamondot külön értékeltük, egyfajta referenciának használtuk. Az ötödik USB kábel egy teljesen hétköznapi darab, tintasugaras nyomtató tartozékaként került hozzánk, ezt neveztük ki elrettentő példának.

Feltételezzük, sokan értetlenkedve olvasták az eddigieket, nem értik, miféle különbség lehet USB (és általában digitális) kábelek között. Minden ellenkező híresztelés ellenére a digitális kábeleken is elektromosság halad, nem nullák és egyesek. Valamint az USB protokollokkal is érdemes tisztában lenni, mert ezek az univerzális kábelek többféle adatátvitelre alkalmasak. Cikkünk apropóját a Lehmannaudio Linear USB high-end fejhallgató erősítő tesztje adta. Miként? Óriási lelkesedéssel csatlakoztattuk laptopunkhoz a hozzá adott egyszerű, hétköznapi USB kábellel, feltettük az AKG K501 fejhallgatót, elindítottunk egy WAV formátumú zeneszámot és vártuk a csodát. De nem érkezett meg. A lehető leggyorsabb tempóban átdugdostuk a vezetékeket, 3,5-ös Jack-et a noteszgépbe, majd vissza a Lehmannba és ezt ismételgettük. Lejátszó szoftvert és zeneanyagot is cseréltünk. A Lehmannaudio előnye vitathatatlan volt, de messze nem az elvárt, drámai mértékű, éppen csak valami. Kezdtük keresni a hibát, a lánc gyenge szemét. Gondoltunk a K-501 fejhallgatóra, hogy az pár éves modell, csak középkategóriás, (újonnan, 8-9 éve 46 000 Ft volt az ára) de mégiscsak egy elismert és közkedvelt darab. A Linear USB kapott a hátsójába egy LessLoss DFPC tápkábelt, azzal közeledtünk picit, de nem jutottunk el az áhított Nirvanába. Nem maradt más, csak az USB kapcsolatban lehetett a hiba. Természetesen egy másik hasonló kaliberűvel, az említett nyomtató tartozékkal is kipróbáltuk, aztán végre megérkeztek az AudioQuest-ek. Talán be kellett volna tartani a fokozatosságot, de nem tudtunk ellenállni a csábításnak, egyből a Diamond nevű csúcsmodellre csaptunk le, azt kötöttük be elsőként.

Semmi köze a gyémánthoz, vagy egyéb drágakőhöz, viszont vezetőszálai színtiszta PPS (Perfect Surface Silver) ezüst anyagúak, a forrasztásai és az érintkezői is ebbe a fémbe öltöztek. Ebből fakadóan szokatlanul merev a kábel, csak fokozott óvatossággal mertük a megfelelő irányokba hajlítgatni. DBS (Dielectric-Bias System) nevű dobozka is van a vezetékre erősítve, ami a nagysűrűségű polietilén szigetelés jellassító hatását ellensúlyozza, méghozzá hatékonyan. Másik indokunk a szuperkábel azonnali bevetésére az volt, hogy megkaptuk tesztelésre a Sennheiser HD 800 high end fejhallgatót, amit egyből csúcsformájában szerettünk volna meghallgatni. Végeredményben olyan ütős és analitikus hanglánc állt rendelkezésünkre, ami a zenében előforduló nüánsznyi különbségeket is felfedi.

Coffee hiányában a Carbon volt a következő lépcsőfok, annak vezetőszálai már csak 5% ezüstöt tartalmaznak a réz mellett. Pontosabban rajta, mert a bevonatuk ezüst. Az előzőhöz képest különösen könnyű és lágy kábel, a szigetelése kellemes tapintású, csatlakozóinak kivitele ugyanolyan értéket és minőséget sugárzó, mint Diamond nevű testvéréé. A Cinnamon ezüst hányada még kevesebb, csupán 1,5 %, de a szálakra ennyi éppen elegendő, a rétegvastagságon spóroltak. Szigetelésének, burkolatának színe igazodik a nevéhez, fahéjbarna. Kivitel és csatlakozók minősége terén ennél sem takarékoskodtak. A Forest zöldje az erdők lombját idézi, tapintásra érezni rajta, hogy a másik négynél lényegesen barátibb árú drótot tartunk a kezünkben. Vezetőszálainak anyaga hosszú kristályos (LGC), nagy tisztaságú réz.

A nyomtatózsinórra nem érdemes szót vesztegetni, aki rendelkezik PC-vel, számtalanszor találkozott olyannal, legalább egy hasonló minőségű és kivitelű van a géphez csatlakoztatva, vagy az íróasztal valamelyik fiókjában eldugva.

Az érdemi tesztet hárman, párokra osztva végeztük, mivel a Lehmannaudióval egyszerre két fejhallgatót lehet meghajtani. Egyikünk az AKG-t, másikunk a Sennheisert tette fel a kobakjára, a kábeleket felváltva cserélgettük, nem árulva el, hogy éppen melyik köti össze a laptopot az erősítővel. A zeneszámok és a hangtartományok, hangszerek részletes elemzése és taglalása helyett összefoglaljuk a végeredményt, ami pontosan az lett, amire számítottunk. A Diamond és a HD 800 olyan hangminőséget produkáltak, ami minden zeneszerető álma. A Linear USB pontos hazai árát még ki kell derítenünk, hozzávetőlegesen 320-350 000 Ft között lehet. Ehhez adódik a 0,75 méteres AudioQuest Diamond 124 250 forintja és a Sennheiser 300 ezre. Durván 750 000 forintért igazi high-end szólt a füleinkbe, hogy ezt a szintet mennyiből lehetne kihozni normál sztereó lánccal, azt csak saccolni tudjuk, talán valahol 2 M táján kezdenének előjönni azok a finomságok, élmények, amiket e tesztelés során volt szerencsénk átélni. A jó hír az, hogy a Carbon USB is kiválóan teljesített, 26 930 forintos ára a PC-s ruhaszárító kötelek párszáz forintjához képest még durvának tűnhet, de ár/érték arányban és abszolút értelemben is szuper kábel. 10 perc zenehallgatás után már nem ácsingóztunk a Diamond után.

A sima, mezei kábellel mindkét fejhallgató laposan, dinamikátlanul, egysíkúan, fénytelenül zenélt, a színpad (fejhallgatós viszonylatban) beszűkült, a zenészek között nem volt tér. Túlzás nélkül kijelenthetjük: hallgathatatlan, botrányosan vacak.

A Forest szinte nagyságrenddel megnövelte az élvezeti faktort, általa zenét hallottunk a fülesekből, nem valami monoton katyvaszt. Volt levegősség, dinamika és részletek is előkerültek. A Cinnamon egy jókora lépéssel még közelebb került a Carbon kiváló és számára utolérhetetlen mutatványához, határozottan kellemesnek tűnt a zene, ám a dupla ár ellenére is inkább "fekete gyémántot" választanánk. Az igazi gyémánt, a Diamond megvásárlása és használata csak akkor indokolt, ha olyan minőségű és árkategóriájú készülékek szerepelnek a láncban, mint amit mi állítottunk össze. Például az AKG K501 - értelemszerűen - nem mutatott akkora különbséget a két drágábbik vezeték között, mint a Sennheiser HD 800, viszont a Carbonnal remekül egymásra találtak.

Ebben a tesztben nem hirdetünk győztest, mert öt, erősen különböző árkategóriájú terméket hasonlítottunk egymáshoz. Természetesen nem törvényszerű, hogy a drágább egyúttal jobb is, főként akkor, ha más-más gyártóktól származnak a résztvevők. Ám az AudioQuest mérnökei pontosan tudják, mitől döglik a légy, vigyáztak arra, hogy meglegyenek az árral arányos (nem lineáris) különbségek, hogy a vásárló több pénzért nagyobb ellenértéket és ami a legfontosabb, jobb hangot kapjon. Az elrettentésül tesztelésre fogott teszkógazdaságos USB kábelt senki ne használja másra, mint amire tervezték, gyártották: adatátvitelre! Billentyűzethez, nyomtatóhoz, külső optikai meghajtóval történő lemezírásra megfelel, azokhoz nem kell jobb, de audió és videó jelátvitelre nem alkalmas.