Jamo 360 házimozi hangfalszett teszt
A dán ufók leszálltak
2013. augusztus 5., hétfő, 17:45
Jamo hangfal házimozi audio S 35 S 25 Jamo 360 Jamo hangfal hangfalszett házimozi hangfalszett hangfal teszt hangfalszett teszt
A Jamo ismét dán formatervező cég képében tetszeleg, mint a kilencvenes évek derekán, amikor néhány ikonikus dizájnnal generációk agyába vésték bele a márka nevét. Kérdés csak az, hogy vajon a hang is felnőtt a formaterv magasságába?
Ez a hangfalszett látványosan más akar lenni!
Aki mostanság apró hangsugárzót keres, az egyre több gyártónál találkozhat kísértetiesen egyforma formatervvel. Egyre többen kínálnak apró kockát, iMac talpáról mintázott lábacskával felszerelve. Ilyen körülmények között tulajdonképpen nem is volna nehéz a többiektől különbözni, de a Jamo rendesen odatette magát és 360-as sorozattal valóban érdekesett alkotott.
A Jamo 360-as sorozata egy kicsit olyan, mint egy koncepció autó. Szokatlan formájú és több ponton is tartalmaz szokatlan, újszerű megoldásokat, amik persze a gyártó szerint egyértelműen a jövő útját jelzik. Persze ez nem valami genfi vagy frakfurti autószalonra készült, hanem valódi használatra, ami hatalmas különbség! Az autókiállítások futurisztikus csodái ugyanis csak kívülről csillognak. A fényes felület alatt sokukat rettenetes mennyiségű ragasztó, faléc és teljesen abszurd kábelezés tartja egyben és tetszetősen. Van közöttük olyan is, ami már attól is megsérül vagy széthullik, ha csak megpróbáljuk odébb tolni.
A Jamo 360 viszont egy működő, sorozatgyártott termék amit ma is megvehetünk és ami biztosan nem fog darabokra hullani azért, mert használni próbáljuk!
Futurisztikus?
Tulajdonképpen a külső forma nem újdonság. A gömb egy alapforma, ami már számtalanszor megtalálta a helyét a hangfalgyártásban is.
Aki emlékszik még a rendszerváltás előtti időkre, annak minden bizonnyal rémlenek a nyolcvanas évek jellegzetes áruházi hangszórói, a BEAG fehér és narancssárga gömbjei. Ezek ott lógtak szinte minden nagyáruház mennyezetén, a ruha és a műszaki osztályon egyaránt.
A Jamo 360 gömbjei nem egy, már ezerszer használt koncepcióba kapaszkodnak, hanem nagyon is új tartalmat költöztetnek az ismerős formába. A hangszórók ugyanis nem egyenesen, a gömbből kifelé irányulnak, hanem egymás felé. Ami persze csak azért működőképes, mert mind a közép- mind a magassugárzó dóm kivitelű. Tehát, a visszavert hangok kifelé szóródnak. Nem is vacakol sokat a gyártó, és egyenesen omnidirekcionális hangsugárzóként emlegeti a kis gömböket. Vagyis azt sugallják, hogy azok minden irányban egyenletesen szórják a hangot. A középsugárzó azonban enyhén döntött, így előre valamivel több hang jut mint hátra. Persze felesleges az arányokon rugóznunk, hiszen azt már a teszt első pillanatában is megtapasztaltuk, hogy a 360 S 35 nagyon is kihasználja a falakról visszaverődő hangokat. A hang tényleg nagyon hasonlít a klasszikus omnidirekcionális típusok jellegére.
No de ne szaladjunk ennyire előre! Térjünk vissza még egy picit a tesztre kapott szettre!
Tesztünkben az S 35 HCS szatellit készlet (4 db S 35, 1 db C 35) és a SUB 800 mélysugárzó képviselte a Jamo 360 sorozatot. A családban ezen kívül még létezik egy kisebb hangsugárzó is, S 25 néven, ami az S 35-öshöz hasonló kivitelű, persze szerényebb méretben és terhelhetőséggel.
A front és háttér csatornákat az S 35 típusú hangszórók adták. A kis gömbökben egy alumínium magassugárzó és egy alumínium-polipropilén mélyközép sugárzó dolgozik. A doboz alapszerkezete műanyag, a láb fém. A gömbszerű forma tulajdonképpen nem is egy hangdobozt, hanem kettőt takar. A nagyobbik gömbszeletben találjuk a mélyközép sugárzót, ami felfelé néz, nagyjából 15 fokkal előre billentve. Az ennek a tetején rögzített kisebb gömbszeletben van a magassugárzó, ami lefelé néz, kissé hátra döntve. Így a két membránfelület kis mértékben kifelé van fordítva, nagyobb részben pedig egymás felé néznek. A kialakítás a hangot széles szögben szórja szét, ami sokaknak tetszhet. Az érdekes formát a Jamo egy ügyes talppal is kiegészítette, ami elforgatható és így fali konzolként és használható. A talp feladata egyúttal a hangfalkábel fogadása is, amivel kapcsolatban azonban több panaszunk is van. A befogatható kábel vastagsága minimális, mindössze 1,5 mm2. A csatorna, amin keresztül a kábelt be kell vezetni, borzalmasan szűk és kanyargós. A szorítócsavar nagyon kis felületű és az igazat megvallva igencsak olcsó darab. A kábel, ami a csatlakozástól a doboz belsejébe, a keresztváltó felé vezet, szintén túlságosan egyszerűnek tűnik. Tulajdonképpen az, amit a csinos burkolat alatt látunk, javarészt olcsó termék hatását kelti. Ez az a pont, ahol ismét belénk hasít az érzés, hogy amit látunk, az a koncepcióautók és gyártás előtti bemutatódarabok világának árnyékos oldala. Olyan, mint ha elfelejtették volna rendesen befejezni, mintha félkész volna, a speciálisan erre a feladatra tervezett alkatrészek mintha hiányoznának innen. A látványos külső és az ötletes megoldások alatt ott lapul valami, amit nem mutatnak be a termékfotókon.
A center feladatát a Jamo C 35 látja el, ami az S 35-től eltérő módon, két mélyközép sugárzót foglal magába. Maguk a hangszórók az S 35-höz hasonló méretűek, de befelé íveltek, így a center sokkal irányítottabban szórja a hangot, mint a kis szatellit típusok. A magassugárzó a szatellitekével azonos. Maga a dobozolás sokkal hagyományosabb, mint a kis gömb típusok esetében. Itt a hangszórók egyenesen előre néznek, a doboz szemből piskóta alakú, felülnézetből félkör, aminek leghátsó része csupán díszítő elem. Ezt eltávolítva, fali akasztókat és egy menetet találunk, konzolos használathoz. Szintén itt van a csatlakozó is, ami elsőre ötletesnek tűnik, de a kiviteli minőségével minket nem igazán tudott meggyőzni. A kerek talp, amivel polcon, szekrényen helyezhetjük el a sugárzót, természetesen eltávolítható.
A mélysugárzó szerepére a 360-as soroaztban egy típust ajánl a Jamo, bár nyilván mással is betölthető ez a funkció. A családhoz tartozó aktív mélyláda a SUB 800 nevet kapta, amiben a 800 a wattokra szeretne utalni. Természetesen ezt a 20 x 20 x 20 cm-es doboz és a 4,6 kg súly mellett, józanul és kételkedéssel kell értelmezni. Nem fogja a kis láda a falakat ledönteni, az üvegeket betörni és még a villanyórát sem fogja nagyon megpörgetni.
A dobozka hangszórókészlete az aktuális divatnak megfelelő: 1 db, 165 mm-es alumínium membrános hangszóró dolgozik benne, 2 db, azonos méretű passzív sugárzóval kiegészítve. Így természetesen reflexcső sincs a dobozon.
Milyenek, ha megszólalnak?
A tesztet NAD T757 és Cambridge Audio Azur 351R házimozi erősítőkkel végeztük, ami átlag feletti hangminősége miatt mindenképpen előny volt a Jamo számára.
Az első tesztek természetesen a moziélményre fókuszálnak. Az olyan effekt központú filmek, mint a Tron, néha nem tűnnek eléggé kifinomultnak. A center csatorna is a szokásosnál sokkal hangsúlyosabb. Annak ellenére is, hogy az erősítő az automata beállítás alkalmával csökkentette az oda jutó teljesítményt. Ezt kézzel még tovább csökkentve, továbbra is hangsúlyos, ugyanakkor cseppet sem tolakodó lesz a center. A Drive alatt a mélyek több szempontból is hiányosak. Egyrészt erőben és jelenlétben, másrészt a legalacsonyabb elért frekvenciák terén is maradnak kielégítetlen elvárásaink. Ez a mélyláda csak zárt, kis alapterületű és kis belmagasságú szobákba illik, és ott is nagyon kel figyelni a megfelelő elhelyezésre. Ám ezzel együtt is, komolyan megfontolandó, a kis 360-as szetthez egy nagyobb mélysugárzó választása.
Tovább haladva a már unalomig nézett demo felvételeket, egyre inkább tetszetőssé válik az összhatás. A szett szatellit hangszóróinak és centerének nagyon sajátos karaktere van és ez éppen nekünk tetsző irányba viszi el a hangot. Itt azonban egy nagyon szubjektív részhez érünk, ugyanis nem vagyunk egyformák és az elvárásaink sem azok. Ezen sorok írója a mai napig szereti a háttér csatornák hangját az automata beállítás után 1-2 dB értékkel csökkenteni, a centert pedig kicsit magasabbra állítani. Így érthetőbbé és hangsúlyosabbá téve a párbeszédeket és kicsit a vászon felé tolva a hangzás egészét. A Jamo 360 S 35 HCS rendszerében a center csatorna nagyobb felülettel és a többinél sokkal fókuszáltabb hanggal rendelkezik, ami szubjektíven nagyon tetszik. A kis S 35 szatellitek szórt hangja is tetszik. Az, hogy a hang jelentős része a falakról visszaverve jut el hozzánk, ugyan csökkenti az időzítések pontosságát, elnyújtja a lecsengést, cserébe viszont csökkenti a sok szatellit hangszóróra jellemző, túlzottan pontszerű hangzást. Külön pozitívum, hogy a kanapéhoz gyakran nagyon is közel kerülő háttércsatornák így sokkal kevésbé tolakodóak, sokkal jobb térélményt adnak.
Nagyobb légtérben könnyen a mélysugárzó válhat a rendszer gyenge pontjává. A SUB 800 egyszerű belépő modellként viselkedik. Nem próbálja megmozgatni a fotelt alattunk, cserébe viszont, nem is torzít úgy, mint azt néha egy-egy alulméretezett darab tenné a hiábavaló erőlködés közepette.
Sztereóban használva, a 360-as rendszer S 35 hangszórói már sokkal vitathatóbban muzsikálnak. Mivel szatellit rendszerrel állunk szemben, a meghallgatás 2.1 felállásban történt. A szokásos tesztrutint végigjárva több ponton is határozottan zavaróvá vált a felfelé fordított középsugárzók által szerte szét szórt hang. Ez persze ismét csak szubjektív, hiszen vannak akik szeretik az omnidirekcionális rendszereket. Az olyan felvételeknél, mint például Rebecca Pidgeon vagy Erykah Badu néhány dala, nagyon hiányzik a jó jelenlétérzet. Bár azt még mindig a rendszer javára írhatjuk, hogy az összkép legalább levegős és mind a közép-, mid a magastartomány kellemesen járja át a szobát. Csupán a sztereó élményről kell szinte teljesen lemondanunk.
Az aktív mélyláda, a Jamo SUB 800 szokásos beállításokkal nem tudott a tesztszobába illő mennyiségű, illetve kellő mélységű hangot odatenni. Eltartott egy darabig, míg megtaláltuk a számára ideális hangerőt és pozíciót. Érdemes komolyan venni a hátlapjára szerelt kezelőszerveket, ugyanis a 360-as hangsugárzókkal csak egy bizonyos (150 Hz körüli) keresztváltási frekvencián nyújt valóban a szatelitekhez igazodó karaktert. Ugyancsak fránya tényező, hogy a teljesen zárt kialakítás és a pöttöm méret a TV-állvány mellett, vagy a front fal tövében teljesen erőtlen, dinamikátlan hatást eredményez. Ha a sarokba tesszük, enyhén befelé fordítva, hogy az oldalsó membránok 45 fokban nézzenek a falakra, máris meglódulnak a mélyebb basszusok. Ugyancsak javulást értünk el - bár ez ellentmond minden szabálynak és elméletnek - mikor polcra, sőt, a szekrény tetejére helyeztük, ekkor már mertük feltételezni, hogy ez a kis méregzsák valóban lemerészkedik a szubbasszus tartományba, akár 40 Hz alá. Tehát érdemes vele pepecselni telepítéskor, ellenkező esetben éppen csak a szatellitek hangját teszi kicsit testesebbé és melegebbnek tűnővé. Amennyiben nem elvárásunk az igazán alacsony frekvenciák nagy hatékonyságú reprodukciója és a szobánk sem nagyobb 20 négyzetméternél, akkor megszerethetjük a kis ládikót. Ha azonban nagyobb a feladat, akkor nagyobb és izmosabb munkaerő után kell nézzünk.
Ítélet
A Jamo 360 szériának S 35 HCS összeállítása egy sok szempontból jó és ötletes rendszer, de sajátos karakterével bizonyos korlátokat is felállít magának. Az a jelleg, ami házimoziban nagyon meggyőző volt, sztereóban nem hozta azt, amit hallani szerettünk volna. Elsősorban mozizásra ajánljuk, különösen egy a hozzá ajánlottnál komolyabb mélysugárzóval kiegészítve. Emellett sajátos hangkaraktere és különleges formaterve miatt jó szívvel ajánljuk kávézókba és pizzériákba is. Modern berendezési tárgyak között igazán jól mutat és a hangja viszonylag egyenletesen képes megtölteni a teret.